1. Fogalom magyarul: okosút megoldások

2. Fogalom angolul: smart road solutions

3. Meghatározás:

Az okosút megoldások olyan intelligens közlekedési infrastruktúrákat és technológiákat jelentenek, amelyek célja a közlekedés biztonságának, hatékonyságának, fenntarthatóságának és kényelmének növelése. Az okosutak olyan kiberfizikai rendszerek, amelyek különféle digitális és fizikai rendszereket integrálnak a közlekedési hálózatba, mint például az IoT érzékelők, a kommunikációs technológiák (5G, C-V2X, DSRC), a valós idejű adatok gyűjtése és elemzése, valamint a mesterséges intelligencia (MI) használata. Az okosút megoldások alapvető célja, hogy intelligens közlekedési rendszert (ITS) hozzanak létre, amely alkalmazkodik a közlekedési helyzetekhez, optimalizálja az útvonalakat, és növeli a közlekedési biztonságot és hatékonyságot.

Az okosutak alapját adják az intelligens érzékelők, adatgyűjtés, kommunikációs technológiák (V2X - Vehicle-to-Everything), intelligens forgalomirányítás, adaptív világítás, elektromos járműtöltő infrastruktúra és vezeték nélküli töltés.

Az okosutak létrehozásának fő hajtóereje az önvezető járművek támogatása, mert az okosutak fontos szerepet játszanak az önvezető járművek (autonóm járművek) biztonságos közlekedésének támogatásában. Az okosinfrastruktúra lehetővé teszi, hogy az önvezető járművek valós időben kommunikáljanak az úttal, a többi járművel és az út menti infrastruktúrával, hogy megbízhatóan navigáljanak és reagáljanak a közlekedési helyzetekre.

Az okosút megoldások gyakran integrálják a környezetvédelmi érzékelőket, amelyek figyelik a levegőminőséget, a károsanyag-kibocsátást és az időjárási körülményeket. Ezek az információk segíthetnek a környezetbarát közlekedési megoldások kialakításában, például a forgalom átterelésében a kevésbé szennyezett útvonalakra, vagy az energiahatékony közvilágítás beállításában.

Az okosutakhoz kapcsolódó rendszerek segítenek a hagyományos járművezetőknek valós idejű információkhoz jutni a forgalomról, a balesetekről, az útlezárásokról és az időjárási körülményekről. Az ilyen információk alapján a járművezetők optimalizálhatják az útvonalukat, elkerülhetik a torlódásokat és növelhetik a közlekedés hatékonyságát.

Az okosutak biztonsági funkciókkal is rendelkezhetnek, mint például ütközést elkerülő rendszerek, automatikus vészjelző rendszerek, amelyek gyorsan figyelmeztetik a többi járművezetőt és a hatóságokat a veszélyhelyzetekre. Az ilyen rendszerek csökkenthetik a balesetek számát és növelhetik a közlekedési hálózatok biztonságát.

Az okosutak létrehozása jelentős előnyöket jelent a közlekedésbiztonság növelésébe. Segítenek a balesetek elkerülésében az intelligens figyelmeztető rendszerek és a valós idejű információk révén, amelyek gyors reakciókat és döntéseket tesznek lehetővé a járművezetők és akár az önvezető járművek  számára is.

Az intelligens forgalomirányítási rendszerek képesek optimalizálni a forgalomáramlást, csökkentve a torlódásokat és az utazási időt és környezetbarát megoldásokkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, például az elektromos járműtöltés és az adaptív közvilágítás révén.

Okosautópályákról is beszélhetünk, ahol az aszfaltba épített szenzorok, a közlekedési jelzőtáblák és a kommunikációs rendszerek összekapcsolódnak, hogy tájékoztassák a járművezetőket a legjobb útvonalakról, az időjárási viszonyokról vagy a balesetekről. Olyan rendszereket is ki lehet alakítani, amelyek az aktuális forgalmi viszonyok, időjárás vagy baleseti helyzetek alapján dinamikusan és preventíven módosítják a sebességhatárokat a biztonság és a forgalom optimalizálása érdekében.

4. Hivatkozások:

Az okosút megoldásokhoz kapcsolódó infrastruktúra (ITS rendszerek, V2X kommunikáció, szenzorhálózatok stb.) szintén a kritikus infrastruktúrák közé sorolható, mivel alapvető szerepet játszik a közúti közlekedés hatékonyságában, biztonságában és fenntarthatóságában. Az ilyen rendszerek kiberbiztonsága kiemelten fontos, mivel a hálózatok elleni támadások kihatással lehetnek a közlekedés biztonságára, a forgalomirányításra, valamint az adatvédelemre is.

A NIS2 irányelv (Network and Information Systems Directive 2) és az okosút megoldások összekapcsolása elsősorban a kiberbiztonság, az adatvédelem, és a kritikus infrastruktúra védelmének biztosítása szempontjából releváns. Az okosút megoldások számos hálózati elemet, IoT szenzort, járművet és infrastruktúrát integrálnak, amelyek kiberbiztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve. A NIS2 irányelv célja, hogy az ilyen rendszerek kibervédelmi szintjét növelje, így biztosítva a következőket:

• Hálózati infrastruktúra védelme: Az okosutak tele vannak V2X kommunikációs rendszerekkel, intelligens szenzorokkal és forgalomirányító eszközökkel, amelyek valós időben kommunikálnak egymással. A NIS2 irányelv kötelezővé teszi, hogy ezek a rendszerek megfelelően védve legyenek a kibertámadásokkal szemben, például titkosítás, biztonságos protokollok és rendszeres kockázatelemzés révén.
• Kiberbiztonsági események kezelése: A NIS2 egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az érintett infrastruktúrák szolgáltatóinak gyorsan és hatékonyan kell tudniuk reagálni a kiberbiztonsági eseményekre. Az okosutak esetében ez magában foglalhatja a támadások, adatlopások vagy forgalmi rendszerek meghibásodásának azonnali észlelését és kezelését és a lehetőséghez mérten, a preventív megelőzést. Az ITS rendszerek működésében bekövetkező bármilyen hiba hatalmas közlekedési káoszt, tragikus baleseteket és biztonsági kockázatot jelenthet.
• Szabályozási megfelelés: Az okosút rendszerek szolgáltatói kötelesek megfelelni a NIS2 irányelv által előírt kiberbiztonsági követelményeknek, beleértve az események bejelentését, a biztonsági auditok elvégzését, és a kockázatkezelési stratégiák kidolgozását.
• ISO 39001 - Közúti közlekedésbiztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos követelményeket fogalmazza meg. Az okosút megoldások során különösen fontos a közlekedésbiztonság, ezért ez a szabvány iránymutatásokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a közlekedésbiztonsági szempontokat integrálni az intelligens közlekedési infrastruktúrákba.

Az okosút megoldások során kiemelt szerepet kap az adatbiztonság, mivel az ITS rendszerek és a V2X kommunikáció során nagy mennyiségű adat áramlik a különböző rendszerek között. Az adatvédelmi szabványok és irányelvek biztosítják, hogy az okosút infrastruktúra védve legyen a kibertámadásoktól és adatlopásoktól.

• ETSI TS 102 940 (ITS security framework): Ez a szabvány meghatározza az ITS rendszerek biztonsági kereteit, beleértve az adatvédelem, a hozzáférés-kezelés, valamint a biztonsági fenyegetések elleni védelmet. Az okosút rendszerekben az érzékelők, a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációnak biztonságosnak kell lennie, különösen a valós idejű adatok kezelésénél.
• ISO/IEC 27001 (Információbiztonság-kezelési rendszerek): Az információbiztonsági szabványok, mint például az ISO 27001, alapvetőek az ITS rendszerek adatainak kezelésében, különösen a járművek és az infrastruktúra közötti adatforgalom védelme érdekében fontos szabványcsalád.

ISO 14813 (Intelligent Transport Systems - ITS architecture) szabvány meghatározza az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) architektúráját és az ITS alkalmazások integrálását, figyelembe véve a közlekedési hálózatok működéséhez szükséges funkciókat, rendszereket és technológiákat.

ISO 21217 (ITS-station architecture) az ITS-állomások (pl. járművek, infrastruktúra) közötti kommunikáció architektúráját szabályozza. Ez lehetővé teszi az autók és az infrastruktúra (például közlekedési lámpák, szenzorok) közötti valós idejű információcserét.

ISO 15628 (ITS communication standards) az ITS kommunikációs protokollok kialakítását írja elő, és lefedi a járművek, az infrastruktúra és a közlekedési központok közötti adatcserét. Ez különösen fontos az okosút megoldásokban, mivel az eszközök közötti kommunikáció az ITS alapja.

A 3GPP aktív szerepet játszik az okosutak és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésében, különösen az 5G V2X kommunikáció szabványosításával. Az 5G NR-V2X, az URLLC, a hálózat szeletelés, valamint az önvezető járművek és kooperatív vezetés támogatása kulcsszerepet játszanak az okosutak hatékony működésében. A 3GPP által kidolgozott szabványok biztosítják a gyors, biztonságos és megbízható kommunikációt a járművek és az infrastruktúra között, amely alapvető fontosságú az okosutak és a modern közlekedési rendszerek fejlődése szempontjából.

Az okosutak és az 5G hálózatok kapcsolata szorosan összefügg a V2X (Vehicle-to-Everything) technológiával, amely lehetővé teszi a járművek és az infrastruktúra közötti adatcserét.

IEEE 802.11p (Dedicated Short Range Communication - DSRC) szabvány a DSRC alapú kommunikációt írja le, amely a korábbi generációkban használt rövid hatótávolságú jármű-infrastruktúra kommunikációra szolgált, az 5G V2X (C-V2X) technológia fejlődése egyre inkább ezt váltja fel. Az 5G-alapú C-V2X (Cellular Vehicle-to-Everything) technológia gyorsabb és megbízhatóbb kommunikációt biztosít, különösen nagyobb távolságokon, ami különösen fontos az okosút infrastruktúrák esetében.

C-V2X (Cellular Vehicle-to-Everything) technológia az 5G hálózatokon keresztül biztosítja a járművek közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt. Ez a technológia biztosítja, hogy a járművek, közlekedési lámpák, szenzorok és egyéb okosút eszközök valós időben kommunikáljanak egymással, lehetővé téve a gyorsabb döntéshozatalt és a balesetek elkerülését.

ETSI EN 302 637-2 (V2V - Vehicle-to-Vehicle Communication) lefedi a járművek közötti kommunikációt, lehetővé téve az ütközés elkerülésére szolgáló figyelmeztetések, vészhelyzeti információk és más járművezetési adatok továbbítását a járművek között. Az okosút megoldások alapvetően ezt a technológiát használják az önvezető autók és az intelligens közlekedési rendszerek kommunikációjához.

ETSI EN 302 895 (V2I - Vehicle-to-Infrastructure Communication) szabvány a járművek és az infrastruktúra (pl. közlekedési lámpák, út menti szenzorok) közötti kommunikációt szabályozza, amely lehetővé teszi a valós idejű adatok megosztását az infrastruktúra és a járművek között. Ez kulcsfontosságú az adaptív forgalomirányításban és a dinamikus sebességszabályozásban.

IEEE 802.11p (Dedicated Short Range Communications, DSRC) a rövid hatótávolságú kommunikációra (DSRC) vonatkozik, amelyet az autók és az infrastruktúra közötti gyors adatátvitelre használnak. Az IEEE 802.11p szabvány biztosítja, hogy a járművek és az úthálózat gyorsan és hatékonyan cserélhessenek adatokat, például baleseti figyelmeztetéseket vagy útviszonyokra vonatkozó

A DATEX II egy európai szabvány, amelyet az úthálózatok forgalmi és közlekedési adatainak cseréjére használnak. Ez a szabvány biztosítja, hogy az intelligens közlekedési rendszerek képesek legyenek valós idejű információkat megosztani a közúti közlekedésről, a torlódásokról, a balesetekről és egyéb közlekedési adatokról. https://datex2.eu/

CEN/TS 16157 (DATEX II standard) szabvány célja, hogy egységes adatcserét biztosítson az úthálózatokon működő különböző rendszerek között. Ez különösen fontos az okosút megoldásokban, ahol a forgalmi adatok valós idejű kezelése kulcsfontosságú a forgalomirányítás optimalizálása érdekében.

Az okosút megoldásokban egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát (MI) és gépi tanulási algoritmusokat a forgalmi viszonyok, a közlekedési lámpák üzemidejének optimalizálására és az autonóm járművek irányítására. A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos szabványosítás még fejlődő terület, de több fontos szabvány is iránymutatást ad az okosút infrastruktúrák és a járművek működésének szabályozására.

ISO/IEC JTC 1/SC 42 (Artificial Intelligence) az ISO és az IEC közös szabványai a mesterséges intelligencia alkalmazásainak biztonságát és etikáját szabályozzák, beleértve az önvezető járművek működését és az intelligens forgalomirányítási rendszerek automatizálását.

Az okosutak fontos elemei az elektromos járművek és a hozzájuk kapcsolódó töltőinfrastruktúra. A szabványosítás biztosítja, hogy az elektromos járművek töltése gyorsan, biztonságosan és interoperábilis módon történhessen.

IEC 61851 (Electric Vehicle Conductive Charging System) szabvány az elektromos járművek vezetékes töltési rendszereire vonatkozó követelményeket határozza meg, amelyek kulcsfontosságúak az okosút infrastruktúra integrálásában.

ISO 15118 (Vehicle-to-Grid Communication Interface) az ISO 15118 szabvány biztosítja, hogy az elektromos járművek és az okosút infrastruktúrában található töltőállomások közötti kommunikáció interoperábilis legyen, lehetővé téve a dinamikus töltést és az intelligens energiafelhasználást.

5. Megjegyzések:

Az okosút megoldások a modern közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kulcsfontosságú elemei. Ezek az innovációk a forgalom optimalizálásával, a biztonság növelésével, a környezeti hatások csökkentésével és az utazás kényelmesebbé tételével hozzájárulnak a jövő fenntartható közlekedési hálózatának kialakításához. Az okosút technológiák integrációja a mobilitási adattérbe és az ITS közlekedési rendszerekbe új lehetőségeket nyit meg a közlekedési hálózatok kezelése és a közlekedésbiztonság terén.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, interoperabilitás, okosút, V2X, DATEX II, DSRC, 5G, C-V2X, 5G NR-V2X, URLLC, NIS2