Mikromobilitás
1. Fogalom magyarul: mikromobilitás
2. Fogalom angolul: Micro-mobility
3. Meghatározás:
A mikromobilitás a rövid távú, általában városi környezetben használt közlekedési módokat foglalja magában, amelyek jellemzően könnyű, kis méretű járművekkel történnek, és emberi erővel vagy elektromos hajtással működnek. A mikromobilitás célja, hogy alternatív, fenntartható közlekedési megoldásokat kínáljon a rövid távú utazásokhoz, csökkentve a városi forgalmat, a levegőszennyezést és a közlekedési torlódásokat.
A mikromobilitás általában a következő tulajdonságokkal rendelkező járművekre vonatkozik:
- A mikromobilitási járművek könnyűek, kompakt méretűek, és jellemzően legfeljebb 25–45 km/h sebességre képesek, attól függően, hogy emberi erővel vagy elektromos hajtással működnek.
- A mikromobilitás járművei elsősorban rövid, általában 1–10 km-es távolságokra vannak tervezve, amelyek ideálisak a városi közlekedés szempontjából, például ingázásra, munkába vagy iskolába járásra, illetve bevásárlásra.
A mikromobilitás általában olyan környezetbarát közlekedési eszközöket foglal magában, mint a kerékpárok, elektromos rollerek, elektromos kerékpárok (e-bike) és más kis elektromos járművek. Ezek a járművek kevesebb energiát használnak, alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk, és csökkentik a forgalmi torlódásokat.
A mikromobilitás fontos része a megosztott közlekedési rendszerek használata, mint például az elektromos roller és kerékpár-megosztó szolgáltatások. Ezek a megosztott járművek könnyen elérhetők a városokban, gyakran alkalmazásokon keresztül, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy gyorsan béreljenek járműveket a rövid távú utazásokhoz.
Mikromobilitási járművek típusai:
- Kerékpárok és elektromos kerékpárok (e-bikes),
- Elektromos rollerek (e-scooters),
- Elektromos segwayek és hoverboardok,
- Mopedek és elektromos robogók,
A mikromobilitás segíti a fenntartható városi közlekedést azáltal, hogy csökkenti az autóhasználatot, így kevesebb a forgalmi torlódás és a légszennyezés. A mikromobilitás javítja a rövid távú közlekedés lehetőségeit, különösen a városok sűrű területein, ahol az autóval való közlekedés nem hatékony. Lehetővé teszi, hogy az emberek gyorsan mozogjanak a városi környezetben, például az első vagy utolsó kilométerek (last mile) megtételére a tömegközlekedési hálózatokhoz. A mikromobilitás gyakran olcsóbb alternatívát kínál a városi közlekedéshez képest, különösen a megosztott szolgáltatások használatakor, ahol a felhasználók rövid időre bérelhetnek járműveket.
A mikromobilitási járművek könnyen hozzáférhetők az emberek számára, mivel gyakran találhatók megosztóállomások vagy szabadon hagyott rollerek a városok forgalmas pontjain. A mikromobilitás térnyerése számos előnnyel jár, mint például a forgalom csökkentése, a környezetbarát közlekedés előmozdítása és a városi mobilitás növelése. Azonban ezzel együtt kihívásokat és problémákat is felvet, amelyeket a városoknak és a szabályozó hatóságoknak kezelniük kell. A mikromobilitási eszközök, mint például az elektromos rollerek és kerékpárok, növelhetik a balesetek kockázatát, különösen a gyalogosokkal és a járművekkel való interakciók során.
Sok város a mikromobilitási eszközök használatára vonatkozó egyedi közlekedési szabályokat vezet be. Szélsőséges esetben akár bizonyos megoldásokat kitiltanak vagy jellemző a rollerek és kerékpárok számára kijelölt utak és sávok létrehozása, valamint a sebességkorlátozások bevezetése, ez sok esetben segíthet a biztonság növelésében. Egyes városok előírják a védőfelszerelések, például a bukósisak használatát a biztonság érdekében vagy szabályozások történnek a láthatóság érdekében a járművek kötelező lámpáira vonatkozóan, különösen éjszaka. A mikromobilitási közlekedésre vonatkozó vezetési ismereteket, életkori korlátokat vagy alkoholfogyasztási tiltásokat is életbe léptethetnek
A megosztott rollereket és kerékpárokat gyakran GPS/GNNS vevővel látják el, így a szolgáltatók és a városok nyomon követhetik a járművek helyét és biztosíthatják, hogy azokat szabályosan parkolják le. Egyes városokban digitális „geofencing” technológiát használnak, amely meghatározott területekre korlátozza a járművek parkolását. Szabálytalan használat esetén egyes városok bírságokat szabnak ki a flotta szolgáltatókra vagy a felhasználókra, például a helytelen parkolás miatt.
A városok arra ösztönzik a mikromobilitási szolgáltatókat, hogy fenntartható módon üzemeltessék járműveiket, beleértve az újrahasznosítható alkatrészek használatát és a járművek élettartamának meghosszabbítását. Kezdeményezik az akkumulátor-újrahasznosítási programok bevezetését és az elhasznált akkumulátorok környezetbarát kezelését.
4. Hivatkozások:
EN 15194 – Elektromos kerékpárok (EPAC) szabványa
IEC 62133 – Lítium-ion akkumulátorok biztonsági szabványa
ISO 4210 – Kerékpárok biztonsági szabványa
EN 17128 – Mikromobilitási eszközök biztonsági szabványa
UL 2272 – Elektromos járművek akkumulátorainak és töltési rendszerének biztonsága
ISO 3744 – Zajszintre vonatkozó szabvány
ISO 26262 – Funkcionális biztonság járművek esetén
5. Megjegyzések:
A mikromobilitás a városi közlekedés fenntartható és hatékony formája, amely rövid távú utazásokat tesz lehetővé kis méretű, alacsony sebességű járművekkel, mint például a kerékpárok, elektromos rollerek és más hasonló eszközök. Célja, hogy alternatívát nyújtson az autós közlekedés helyett, csökkentse a városi forgalmat és környezeti hatásokat, és javítsa a városi mobilitást. Azonban a mikromobilitás elterjedése számos problémát vet fel a városok számára, beleértve a biztonság, az infrastruktúra, a szabálytalan használat és a környezetvédelem területén felmerülő kihívásokat. A városok és a szabályozó hatóságok azonban különböző megoldásokkal próbálják kezelni ezeket a problémákat, például új közlekedési szabályok bevezetésével, különálló kerékpársávok kialakításával, flottaszabályozással és környezetbarát megoldások ösztönzésével.
A mikromobilitási eszközökre vonatkozó nemzetközi szabványok és helyi szabályozások biztosítják, hogy ezek a járművek biztonságosak, fenntarthatóak és megbízhatóak legyenek. A közlekedési kultúrában történő megfelelő beilleszkedése során komoly kihívásokkal találkozhatunk.
6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, mikromobilitás, e-bikes, e-scooters, elektromos segwayek és hoverboardok, geofencing
Tartalom
5G témakör
Általános - átfogó fogalmak témakör
Elektronikus hírközlés szabályozás - szabványosítás témakör
Elektronikus hírközlési szolgáltatás témakör
Elektronikus hírközlő hálózat témakör
Elektronikus hírközlő hálózati infrastruktúra témakör
Felhő témakör
Frekvenciagazdálkodás témakör
Infokommunikációs technikák témakör
Internet alkalmazások témakör
Internet szabályozás - szabványosítás témakör
Internet szolgáltatás témakör
Kábeltévé témakör
Következő generációs internet technológiák és szolgáltatások témakör
Média tartalom átvitel témakör
Média tartalom átviteli szolgáltatás témakör
Média-szabályozás, szabványosítás témakör
Médiaszabályozás témakör
Mesterséges intelligencia témakör
Minőségi paraméterek témakör
Műholdas helymeghatározás témakör
Okos város megoldások témakör
Online médiaplatformok témakör
Optikai hálózat témakör
Személyes adatok védelme - információ biztonság témakör
Szervezetek témakör
Vezeték nélküli kommunikáció témakör
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan tudok hozzászólást fűzni a szócikkhez?
Regisztráció után (egy név és egy valós e-mail cím kell hozzá) lehet hozzászólni.
Ki felügyeli a fogalmak helyességét?
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület által létrehozott szerkesztőbizottság hagyja jóvá a fogalmakat.
Lehet bővíteni a fogalomtárat?
A szerkesztőség határozza meg definiálandó fogalmakat. Örömmel vesszük javaslatait a „További fogalmak” oldalon található űrlap kitöltésével.
